Egészen pontosan tíz évvel ezelőtt mutatták be az ARMv8 architektúrát, ami egy hatalmas újítás volt, mert átálltak 32 bitről 64 bitre. Az elmúlt öt év során több, mint 100 milliárd ARMv8 eszköz teljesített szolgálatot, de eljött az ideje, hogy az ARM megújítsa a jelenlegi lehetőségeket. Megérkezett tehát az ARMv9 architektúra, amire a következő 300 milliárd ARM chip épülni fog.
A vadonatúj architektúra fejlesztésekor a legtöbb figyelmet a biztonság, a gépi tanulás és a vektorfeldolgozás kapta. Az ARMv9 keretein belül debütál a Confidential Compute Architecture, vagyis a CCA, ami magyarra fordítva nagyjából azt jelenti, hogy bizalmas számítási architektúra. Ez lényegében nem más, mint egy hardver alapú biztonságos környezet, ami még a kiváltságos szoftverektől is képes megoltalmazni a különböző kódokat és adatokat.
Az információk biztonságban tartására szolgál majd a Realms elrendezés, ez egy az alkalmazások által dinamikusan létrehozott végrehajtási környezet lesz, ami annyira biztonságos, hogy maga az operációs rendszer sem férhet hozzá. Ez azért jó, mert így a fontos adatok és kódok még akkor is oltalom alatt maradhatnak, ha az adott operációs rendszer elavult, vagy netán keletkezett volna rajta egy biztonsági rés.
Az ARM és a Fujitsu közös munkájának eredménye a Scalable Vector Extension (SVE), vagyis a skálázható vektor kiterjesztés, amelyet a japán cég a Fugaku szuperszámítógépéhez fejlesztett. Az új ARM architektúrájával együtt debütált a SVE2, ami részét képezi majd a processzornak, a grafikus gyorsítónak és a mesterséges intelligencia feldolgozó egységnek egyaránt.
Ennek köszönhetően a mátrixszorzás jelentős lendületet fog kapni, persze ez a legtöbb olvasónk számára nem jelent semmit ebben a formában, a lényeg az, hogy ez egy kulcsfontosságú művelet a gépi tanulásban. Az új skálázható vektorkiterjesztési metódus képes lesz kezelni a 128 és 2048 bit közötti vektorokat.
És akkor most jön a számunkra igazán lényeges hír az új architektúra kapcsán! Az ARMv9 CPU magok első két generációja ugyanis már ki is van dolgozva, ráadásul mire elérjük a második generációt, a teljesítmény várhatóan 30 százalékkal lesz nagyobb, mint a jelenlegi Cortex konstrukciók esetében. Az új generációk a Matterhorn, illetve a Makalu névre hallgatnak. A Makalu azért lesz mérföldkő, mert ez lesz az első Cortex-A konstrukció, amely többé már nem támogatja a 32 bites szoftvereket. Természetesen ehhez szoftveres oldalon is tartani kellett a lépést, ennek érdekében a Google Play Áruház már egy pár éve nem hitelesít kizárólagosan 32 bites alkalmazásokat, és 2021. augusztus elsejétől a virtuális áruház végleg megszünteti a 32 bites alkalmazások hozzáférhetőségét 64 bites eszközökön.
Az ARM csak felületesen érintette a Mali grafikus vezérlőket érintő terveit az új architektúra bemutatásakor, de azt azért megemlítették, hogy többek között a sugárkövetés (ray tracing) bevezetése mellett olyan fejlett renderelési technológiákon is dolgoznak, mint a váltakozó sebességű árnyékolás. Ha esetleg érdekelne, hogy az ARM partnerei miként kommentálták az újgenerációs architektúrát, akkor erre a linkre kattintva megismerheted a Qualcomm, a Google, a Samsung, a MediaTek vagy a Xiaomi álláspontját az ARMv9-cel kapcsolatban.
Forrás: GSMArena
