A Meta tavalyi becslése szerint bevételeinek akár 10%-a, vagyis nagyjából 16 milliárd dollár származhatott átverésekből, kamu reklámokból és hasonlókból. A Reuters jelentése belső dokumentumokra hivatkozva tárja fel, hogy a cég miért nem tudta – vagy jobban mondva miért nem akarta – megfékezni a csaló hirdetések áradatát a Facebookon és az Instagramon.
A bevezetőben említett belső dokumentumokból kiderül, hogy a Meta legalább három éven keresztül képtelen volt megállítani a csaló hirdetések áradatát, amelyek felhasználók milliárdjaihoz jutottak el. Egy 2024. decemberi belső jelentés szerint naponta 15 milliárd magasabb kockázatú csaló hirdetés jutott el hozzájuk. Ezek önmagukban évi hét milliárd dollár bevételt termeltek a cégnek.
A probléma egyik gyökere a Meta belső szabályzata: az automatizált rendszerek csak akkor tiltják le a hirdetőket, ha 95 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy csalásról van szó. Ha a rendszer gyanakszik, de nem biztos a dolgában, a Meta nem tiltja le a hirdetést, hanem magasabb díjakat számít fel büntetésként, remélve, hogy ezzel elriasztja a csalókat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a személyre szabott hirdetési rendszer hajlamos újra megcélozni azokat a felhasználókat, akik korábban már rákattintottak egy átverésre.
A belső folyamatok rendkívül engedékenyek voltak a visszaeső elkövetőkkel, különösen a nagyobb összegeket ráfordítókkal szemben, akik állítólag több mint 500 figyelmeztetést is összegyűjthettek, mielőtt eltávolították őket. Egy belső feljegyzés állítólag arra figyelmeztette a vezetőket, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a cég teljes bevételének 0,15 százalékánál többe kerülnének. A Meta szóvivője szerint a 10 százalékos becslés pontatlan volt, és a kiszivárgott dokumentumok szelektív képet festenek a helyzetről. Aha.
Forrás: PhoneArena
