Nemrég írtuk meg itt a Techlaboron, hogy milyen lehet a következő HTC mobil (erről, és az egész HTC történetről itt lehet olvasni: HTC sztori), erre nem telt el egy hét, máris bemutatta a tajvani gyártó legújabb csúcsmodelljét, a HTC 10-et.
A hardver természetesen nem az egyetlen dolog, ami számít egy telefonvásárlás során, de ha már ott állunk szolgáltatónk készülékei előtt, esetleg egy elektronika üzletben, vagy akár csak az internet bugyraiban böngészünk, természetünkből adódóan kíváncsiak leszünk, hogy is teljesít kiszemelt telefonunk a konkurenciával szemben, és persze, hogy megéri-e a több tíz- vagy akár százezer forintos befektetést újdonsült kis kedvencünk. Eme cikkben pont ezt próbálom meg fejtegetni: ha csak papíron is, de hol végez a HTC legújabb zászlóshajója a Samsung, az LG, a Huawei és a Sony mellett?
A KONKURENCIA:
Samsung Galaxy S7
Huawei P9
LG G5
Sony Xperia X
Kijelzők: Amíg a legtöbb gyártó relatíve gyorsan áttért a Quad-HD felbontásra, a HTC maradt a jól bevált 1080p-s megjelenítőknél egészen a tavalyi csúcsmodellekig. Ez azonban a HTC 10-zel megváltozott, hiszen már itt is egy QHD felbontású Super LCD panelről beszélhetünk.
A különbség a Full HD és a 2K kijelzők közt nem annyira sok, de ezzel is betömött egy lyukat a HTC, hiszen immáron itt sem lehet belekötni a gyártó legjobb telefonjába. Ha a pixelsűrűséget nézzük, egy 5,2 inches kijelző esetében 424 és 564 PPI-s értékekről beszélhetünk az előbb említett felbontások esetében. Mindkettő átlépi azt a képpontsűrűséget, melytől kezdve már szép, éles képeket láthatunk, tehát összesen két szembetűnő különbség van: üzemidő és teljesítmény.
Akkumulátor: Szerencsére a HTC úgy döntött, hogy egy relatíve méretes akksit pakol bele telefonjába. 3.000 mAh-s telepet találunk a kijelző alatt, mely felveszi a versenyt az S7 szintén 3.000 mAh-s akkujával, és nagyobb, mint az LG G5 2.800 mAh-s, illetve az Xperia X Performance 2.700 mAh-s egysége.
Hardver: A tavalyi évtől eltérően idén a legtöbb csúcsmodell egy lapkakészletre hagyatkozott – a Snapdragon 820-ra. Bár természetesen kivételek mindig akadnak: a Samsung a házon belül gyártott processzorát, az Exynos 8890-est használja az a legtöbb régióban. Az új Huawei P9 is saját egységet fabrikált zászlóshajójába a Kirin 955 személyében. Ugyan látható némi különbség a telefonok között teljesítmény tekintetében, mégis, sokkalta közelebb állnak egymáshoz, mint a tavalyi felhozatal, mely többnyire a Snapdragon 808-ból, 810-ből és az Exynos 7420-ból állt.
Hasonló a helyzet RAM és belső memória tekintetében is. Az egyetlen telefon, ami nem kínál 4 GB RAM-ot, az az Xperia X Performance.
Tehát a teljesítmény nagyon hasonló lesz ezen telefonok esetében, esetleg két olyan terület lehet, melyek minimális különbségeket teremthetnek: Egyrészt az Xperia és a Huawei kisebb felbontása, mely eredményeképpen ez a két telefon egy hajszálnyi előnyre tehet szert játékok terén (bár a Kirin 955 GPU-ja gyengébb a versenytársakétól). Másrészt a UI (User Interface) optimalizáltsága jelenthet néhány észrevehetetlen tizedmásodpercet a mindennapokban. A Samsung a jó öreg TouchWizt használja az S7 esetében is – aggodalomra semmi ok, nagyon komoly előrelépéseket tett a Samsung, hogy jóval akadásmentesebb és hibátlanabb legyen a rendszer, mely tapasztalatból mondom, jól is sikerült -, a Huawei a teljesen átszabott EUI-t, míg a HTC és a Sony egy stock állapothoz közeli Androidot eszközölt. De nem győzöm hangsúlyozni, ezek már olyan nüansznyi különbségek, melyek nem mérvadók egy telefon vásárlásnál.
Kamera: Egy jó telefonos kamera idén is nagy vásárlóközösséget jelenthet. Ezzel a gyártók tisztában is voltak, és a legtöbbjük komoly újításokkal próbálkozott. Ilyen például a Huawei, aki a német Leica gyártóval kötött szerződést, és terveztek egy dupla kamerás rendszert (Egy színes és egy monokróm szenzor, ebbe nem mennék bele, egy következő cikkben majd kifejtem), vagy ilyen a Samsung, aki ugyan a tavalyi 16 megapixelről 12-re állt vissza, ám úgy tűnik rendkívül jól döntöttek, hisz még a tavalyi képek minőségét is sikerült felülmúlni (náluk mind a 12 millió pixel egyben fókuszpixel is, így nem csak részletgazdagabbak a képek, de a fókusz is ultragyors). Az LG is duplakamerás rendszert választott, ott egy 16MP-es normál, és egy 8MP-es széles látószögű egységről beszélhetünk. A HTC újított is meg nem is. Maradtak az UltraPixel kameránál, annak is a második változatánál, de ezúttal 12MP lett a felbontás. Ez is egy remek megoldás lehet, hiszen magával a technológiával nem volt gond már 3 évvel ezelőtt sem, egyszerűen az alacsony pixelszám miatt nem lettek elég részletesek a képek. Nos, ez idén másképp lesz.
Média/extrák: A HTC 10 sem lenne igazi zászlóshajó, ha nem lenne telepakolva a ma kapható szinte összes fontosabb extrával. Kapunk ujjlenyomat-olvasót, USB Type-C csatlakozót, QuickCharge 3.0-t és minden egyebet. Azonban van néhány dolog, ami kimaradt, ilyen például a vízállóság, mellyel a Galaxy S7 és az Xperia X Performance is büszkélkedhet, de említhetnénk az LG és a Samsung ‘Always-on’ kijelzőit is.
A hangszóró még mindig egy olyan pont a tajvani gyártónak, mellyel sokakat szeretne ösztökélni telefonjaik beszerzésére. A One M7 esetében elaléltunk a BoomSound technológiától. Természetesen még mindig csak egy telefonos hangszóró volt, de ahhoz képest nagyot szólt. Sajnos idén le kell mondanunk az előlapi sztereó hangzásról, hiszen csak a telefon alján és tetején találunk hangsugárzókat, melyekből az egyik “mélynyomóként” szolgál (efelől vannak kétségek, mennyire is fog működni ekkora méretben). Annyi szerencséje van a HTC-ek, hogy az LG Bang&Olufsen csatlakoztatható hangszóróján kívül nem igazán van konkurenciája.
Külső: A telefonok külső felépítésének minőségéről nem igazán lehet addig nyilatkozni, amíg nem látja őket egymás mellett az ember, de annyit elárulhatok, a HTC 10 teljesen fém háza biztos, hogy szinte tökéletesen van összerakva. A Galaxy S7 fém és üveg párosa is nagyon rendben van, az egyetlen telefon, melynek nem voltak megelégedve az összeszerelési minőségével, az az LG G5. Sok pletykát lehetett hallani a napokban, miszerint a nagyon merev fém és unibody ház, valamint a csatlakoztatható modulok együttese okozott egy kis gondot, egész konkrétan illesztési hibákról van szó. A szépség szubjektív dolog, de sokak és saját szerény véleményem szerint is újra beletalált a HTC.
Konklúzió: a HTC tehát újra ott van az élvonalban, csúcskészülékük nem csak felveszi a versenyt, de néhány ponton meg is előzi konkurens társait. Ugyan van egy-két hiányosság, ilyen például a vízállóság, az infraport és az always-on technológia nélkülözése. Ezek azonban csak apróságok a rengeteg pozitívumhoz képest, amivel a telefon rendelkezik.
Biztos, hogy meg fogja kérni az árát a gyártó, de ha nem szállnak el nagyon, és rendes hype-ot, valamint reklámot tesznek telefonjuk alá, akkor egészen valószínű, hogy ezzel az eszközzel végre újra felfelé ívelhetnek a HTC gazdasági mutatói.
Forrás: AndroidAuthority, HTC, MKBHD